KATA, KIVA, EVA? Hogyan adózzak?

Sokféle kisadózói formából választhatunk, mégis honnan lehet tudni, hogy melyik a legjobb? Könyvelőnk megmutatja a különbséget, mennyit bukhatunk csupán azzal, ha rossz döntést hozunk a választásnál.

Még mindig az EVA a jó döntés?

Cégünk már az EVA bevezetésekor átállt rá, mert akkoriban ez volt a legkevesebb papírmunkával járó, legkedvezőbb adókulcsú lehetőség egy kisvállalkozás számára. Az EVA kulcsa azonban évről évre nőtt, a hasznunk egyre csökkent és most már egyáltalán nem biztos, hogy ez a legjobb adózási forma nekünk. De mit csináljunk?

Az SN Prime Könyvelőiroda segítségét kértük, hogy cégünk tevékenységét és bevételeit áttekintve tanácsot adjon, maradjunk-e az EVA hatálya alatt, vagy inkább válasszunk más formát, mi magunk ugyanis hiába olvasgattuk az interneten fellelhető cikkeket, csak egyre jobban összezavarodtunk, mi is legyen.

Mit mond a könyvelőiroda?

Kezdésnek bekértek tőlünk egy csomó adatot: a cégformánkat, mennyi árbevételünk van egy évben, mivel foglalkozunk, mennyi bért fizetünk, hány embernek, van-e főállásunk máshol, van-e hitelünk, mennyi osztalékot szeretnénk, stb. Ezek után kikalkulálták, hogy az egyes módszerekkel mennyi adót kellene fizetnünk, majd elmagyarázták, hogy mit és miért ajánlanak nekünk. Ezeket természetesen nem osztjuk meg itt, de eléggé meglepődtünk, mert egyáltalán nem gondoltuk, hogy ilyen hatalmas különbségek is lehetnek egy-egy verzió között. Egy egy példával megmutatjuk, mekkora különbségekről is beszélünk.

Tegyük fel, hogy egy sima bt-nk van, ahol egyedül dolgozunk, főállásban és csupán a szakképzett minimálbért vesszük fel havonta. Tevékenységünkből 8 millió árbevétel keletkezik, normál áfások vagyunk és a bérköltségen túl még van 4 milliónyi egyéb költségünk is.

Hogyan alakul fizetendő adónk a példában?

Ebben az esetben a legkedvezőbb választás a KIVA, amivel kb. 309eFt adót kell befizetnünk az évre. Normál adózással 702 eFt, KATA választásával 1.400e, míg végül EVA mellett 4.725 eFt adó jön össze. A különbség tehát egy 8 milliós árbevételnél 4.416 eFt is lehet. Ez azért nem semmi! Természetesen ezek csak elképzelt vállalkozásunk számai, saját vállalkozásunkban is egészen más adó összegek és arányok alakultak ki. Példánk csak arra szolgál, hogy megmutassa, érdemes utánamenni az adóváltozásoknak és évről-évre újraterveztetni adónkat, hogy időben a jó döntést meghozva szabadon költhessük el a tervezéssel megtakarított összeget. Arra ne is gondoljunk, hogy akár vállalkozásunk bukását is jelentheti egy ilyen döntés, vagy a választás hiánya, ha a normál adózási módnál maradunk a számunkra sokkal kedvezményesebb helyett.

Mikortól lehet áttérni?

Ez sem egyszerű kérdés. Az adónemek között nem lehet csak úgy váltani, illetve nem minden esetben. Oda-vissza váltogatni pedig végképp nem tudunk. Az áttérésnek lehetnek extra költségei is, ezeket is figyelembe kell venni a döntésnél. Ezért is fontos, hogy időben kérjünk profi segítséget a választáshoz és előtte alaposan gondoljuk át cégünk paramétereit és jövőbeni terveinket is, mert csak így várhatjuk el, hogy a tervezettnek megfelelő lesz a végeredmény is.