Mit jelent a Natura 2000 hálózat?
Az Európai Unió két természetvédelmi irányelvén - a Madárvédelmi- (79/409/EEC) és az Élőhelyvédelmi Irányelven (92/43/EEC) - alapuló, az Unióban kötelezően megőrzendő élőhelytípusok, állat- és növényfajok védelmére kijelölt területek hálózata. A Natura 2000 hálózatot a madarak védelmére kijelölt Különleges Madárvédelmi Területek (SPA), valamint az élőhelyek, növény- és állatfajok védelmére kijelölt Különleges Természetmegőrzési Területek alkotják. A Natura 2000 hálózat kijelölése és fenntartása valamennyi uniós tagállam számára kötelező. Az újonnan csatlakozott tagországok számára a saját Natura 2000 hálózatuk kijelölése a csatlakozás feltétele volt.
Mi a Natura 2000 hálózat célja?
A hálózat célja az eltűnéssel fenyegetett, kis kiterjedésű természetes élőhelyek és a veszélyeztetett, sérülékeny vagy bennszülött fajok hosszú távú fennmaradásának biztosítása, a biológiai sokféleség megőrzése.
Mi alapján jelölték ki a Natura 2000 területeket?
A Natura 2000 hálózat láncszemeinek azokat a területeket jelölték ki, amelyeken az említett irányelvek mellékleteiben felsorolt fajok vagy élőhelyek jelentős állományban megtalálhatók. A területjavaslatok kidolgozása az európai uniós kritériumoknak megfelelő, szigorúan szakmai (ökológiai) szempontok alapján történt (faj vagy élőhelytípus állománynagysága, állománysűrűsége, hazai elterjedése, hazai és nemzetközi védelmi helyzete, élőhely igénye), amit részletes adatgyűjtés előzött meg.
A szakmai kijelölés alapja:
|
|
EU
(darabszám)
|
Magyarország
(darabszám)
|
|
Élőhelyvédelmi Irányelv
|
Élőhelyek
|
221
|
46
|
|
Növényfajok
|
449
|
41
|
|
Gerinctelen fajok
|
170
|
62
|
|
Gerinces fajok
|
127
|
50
|
|
Madárvédelmi irányelv
|
Madárfajok
|
190
|
78
|
Mi a Natura 2000 hálózat jogszabályi háttere?
A Natura 2000 területekre vonatkozó szabályokat a 2004. október 8-án kihirdetett 275/2004. (X.8.) kormányrendelet tartalmazza. A hazánkban kijelölt Natura 2000 területeket, az irányelvekben meghatározott közösségi jelentőségű fajokat és élőhelytípusokat, a kijelölt területek térképét a rendelet mellékletei tartalmazzák, nemzeti park igazgatóságok szerinti csoportosításban.
Mekkora a hazai Natura 2000 területek kiterjedése?
A kormányrendeletben kihirdetett területek kiterjedése 1,95 millió hektár. Ez hazánknak mintegy 21%-a. A jelenleg is védett természeti területek több mint 90%-a bekerült a Natura 2000 hálózatba, a ezek a hálózatnak mintegy 40%-át teszik ki.
Különleges Madárvédelmi Területek (KMT ill. SPA)
Különleges Madárvédelmi Terület: olyan, közösségi szempontból jelentős természeti értékekkel rendelkező terület, amelyen a 275/2004. (X.8.) kormányrendelet 1.A) számú mellékletben meghatározott közösségi jelentőségű madárfaj, valamint az 1.B) számú mellékletben meghatározott vonuló madárfaj jelentős állománya, illetve élőhelye található, különös tekintettel a nemzetközi jelentőségű és egyéb vizes élőhelyekre.
Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása kapcsán a csatlakozás időpontjáig a Madárvédelmi Irányelv (Wild Birds Directive, 79/409/EEC) előírásai szerint ki kellett jelölni a Különleges Madárvédelmi Területek hálózatát. Ez a már korábban védetté nyilvánított természeti területek elhelyezkedésétől függetlenül történt.
A Natura 2000 hálózat és a részét képező Különleges Madárvédelmi Területek elsődlegesen a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek fennmaradását hivatottak biztosítani.
Az irányelv értelmében, az ország köteles volt a listás fajok országos populációinak minimálisan 20-60%-át bevonni a Natura 2000 Hálózatba, oly módon, hogy területeket jelölt ki. Természetesen a ritka, globálisan veszélyeztetett fajok esetében ez a lefedettség 60% feletti, míg a gyakoribb fajok esetében ez az érték alacsonyabb is lehet.
Különleges Természetmegőrzési Területek (SCI ill. SAC)
Az Élőhelyvédelmi Irányelv (Habitats Directive, 92/43/EEC) az Európai Unió egyik legfontosabb jogi eszköze a biodiverzitás védelme érdekében.
Különleges Természetmegőrzési Terület: olyan közösségi szempontból jelentős természeti értékekkel rendelkező terület, amely a 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet 2.A) és 3.A) számú mellékletében meghatározott faj jelentős állománya, élőhelye, valamint rajta a 4.A) számú mellékletben meghatározott közösségi szempontból jelentős élőhelytípus található.
Az irányelv, minthogy fő célja elősegíteni a biológiai sokféleség megőrzését a gazdasági, társadalmi, kulturális és regionális igények figyelembe vételével, hozzásegít egy közös cél, a fenntartható hasznosítás megvalósításához; minthogy a biológiai sokféleség megőrzése egyes esetekben megkívánja a folyamatos emberi beavatkozást, vagy az arra való ösztönzést.
Európában a tagállamok területein a természetes élőhelyek továbbra is folyamatosan pusztulnak, és a vadon élő fajoknak egyre növekvő száma válik fokozottan veszélyeztetetté. Minthogy a veszélyeztetett élőhelyek, illetve fajok a Közösség természetes örökségét képezik, és a veszélyeztetés gyakran a határokon is átnyúlik, megőrzésük érdekében közösségi szinten szükséges lépéseket tenni. Amíg a gazdaságilag fejlettebb tagállamokban az élőhelyek rekonstrukciója, rehabilitációja kell, hogy előtérbe kerüljön a Natura 2000-es területeken, addig az unió bővítésével érintett tagállamok többségében - így Magyarországon is - a kedvezőbb természeti állapotok illetve a gazdag élővilág fennmaradását szolgáló extenzív gazdálkodási módok fenntartására kell fektetni a hangsúlyt.
Bizonyos élőhelyek, illetve bizonyos fajok veszélyeztetésük ismeretében elsőbbséget kell, hogy kapjanak a megőrzésükre irányuló intézkedések gyors megtételének elősegítésére;
Hazánk természeti értékekben való gazdagságát is elismerve alakította ki az Európai Unió az önálló Pannon Biogeográfia Régiót, melynek feladata többek között olyan értékes pannon élőhelyek védelme, mint például a kontinentális cserjések (törpemandulások, gyöngyvessző-cserjések), a pannon sziklagyepek, a pannon szikesek, melyek számos, az irányelv II. függelékén szereplő fajnak nyújtanak menedéket.
További információk: www.natura.2000.hu
|
